Kollégámmal évek óta egy irodában dolgozom, és sokáig csak annyit tudtam a fogairól, hogy hátul hiányzik neki egy. Mindig legyintett rá: nem látszik, nem fáj, marad még így is épp elég. Aztán egy közös ebéd közben panaszkodott, hogy az utóbbi időben furcsán záródik a fogsora, és néha beakad valami a fogai közé.

Akkor mesélte el, mit mondott neki az új fogorvosa a Fogorvos Budapestnél. Az üresen hagyott foghely nem marad üres sokáig. A hiányt határoló fogak elvesztik az oldalsó megtámasztásukat, és lassan egymás felé kezdenek dőlni. A szemközti fogív párja pedig keresi a maga párját, és kiemelkedik a helyéről. A szép, szabályos érintkezés a két fogsor között felborul, és pontosan ezt élte át a kollégám. Ami éveken át csak egy nem látszó hiány volt, az lassan az egész fogsorát befolyásolta. Megtudtam tőle, hogy minél tovább marad így valaki, annál nehezebb lehet később helyreállítani az eredeti állapotot. Néha már nem elég egy egyszerű megoldás, és újra előkerülhet a hosszadalmas, felnőttkorban sem olcsó fogszabályozás is.

Felmerült benne a kérdés, amit én is feltettem volna: implantátum legyen, vagy a fogpótlás hidak valamelyike. Az orvosa türelmesen elmagyarázta a különbséget. Ha minden körülmény ideális, az implantálás a legjobb megoldás, mert a szomszédos, sokszor teljesen ép fogakat nem kell hozzá megcsiszolni. Ez drágább út, viszont kíméletesebb az egészséges fogakkal szemben.

A híd ezzel szemben a hiányt határoló fogakra támaszkodik, ezek lesznek a pillérek. Ehhez azonban elő kell készíteni őket, ami csiszolást, vagyis jelentős fogszövet eltávolítását jelenti. A lecsiszolt fogakra ideiglenes korona kerül, amíg elkészül a végleges megoldás. Ez műanyagból van, nem olyan szép, mint a végleges, de megvédi a felszíneket a mechanikus és hőhatásoktól, és lehet vele étkezni.

A kollégám esetében szóba került, miből is készülhet a pótlás. A fogpótlás hidak alapvetően két csoportba sorolhatók. Az egyik a fémkerámia, ahol egy nikkelmentes fémvázra kerül a fogak színével és formájával harmonizáló porcelán leplezés. A másik a cirkónium, ami egy modern, fehér vázból CAD/CAM eljárással kifaragott megoldás, és még természetesebb hatást ad. A cirkónium viszont merevebb, ezért hosszabb hidaknál óvatosabban kell vele bánni, mert törésveszély állhat fenn.

Ami nekem teljesen új volt, az a csiszolás módja. Sokat számít ez a dolog például abban is, hogy meddig szolgál majd a pótlás, és az alatta lévő fogak épségét is befolyásolhatja.

Az is szóba került közöttünk, meddig tart egy ilyen pótlás. A fogorvosa őszinte volt vele: a híd sem örök, de jó gazda mellett sok évvel lehet számolni. Vannak dolgok, amiket nem szabad vele csinálni, például kupakot bontani vagy kemény csonthéjat törni, mert a porcelán lepattanhat. Ha valakinél csikorgatás vagy mélyharapás is van, a szakember harapásemelőt is javasolhat a pótlás védelmére.

Engem az fogott meg ebben, hogy a végeredmény nem csak az orvoson múlik. A kollégám is megkapta a maga feladatát: rendszeres tisztítás, speciális segédeszközök, és a kontrollok betartása. A fogkefe és a fogselyem mellett ugyanis más eszközökre is szükség van egy híd gondozásához, ezeket pedig az átadáskor mutatják meg. A fogpótlás hidak tehát nem egyszeri munkák, hanem egy közös, hosszú távú odafigyelést igényelnek.

A kollégám végül döntött belevágott, és azóta sokkal jobban van. A tanulság, amit én is megjegyeztem, hogy a foghiányt nem érdemes éveken át üresen hagyni. Akit érdekel, milyen lehetőségei vannak, annak hasznos végigolvasnia a fogpótlás hidak témáját a fogorvosbudapest.info oldalon, ahol a fogorvos a saját szemszögéből magyarázza el a döntést. A fogorvosbudapest.info rendelőjében minden eset személyre szabott, mert ahogy az orvos mondja: nincs két egyforma helyzet. A kollégám ma már bánja, hogy korábban annyit halogatta a dolgot, és senkit sem biztat hasonlóra. Érdemes tehát szétnézni í weboldalukon, és akár már most bejelentkezni hozzájuk. Ne várjuk meg, amíg a panaszok jelentkeznek, ha pedig már baj van, ne halogassuk sokáig a fogorvost.

Vélemény, hozzászólás?